„Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy az katonai szükségletei teljesüljenek” – jelentette ki.
Közel 800 milliárd eurót költene erre az Európai Bizottság elnöke.
Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Új, szokatlan stílusú videó jelent meg miniszterelnök Facebook-oldalán, amiben azt mutatják be, hogyan is képzelik az áttörés évét.
A világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai egyeztetési fórumán bőven volt miről beszélni: Ukrajna, fegyverkezés, védelmi kiadások és transzatlanti kapcsolatok kerültek terítékre. Amit J. D. Vance lesöpört az asztalról, és frontális támadást intézett Európa ellen, olyan mondatokkal szúrva oda, mint például az, hogy „ha az USA túlélt tíz évet úgy, hogy Greta Thunberg belebeszélt a dolgaikba, Európa is túl tudja magát tenni néhány hónapnyi Musk-kommentáron”.
Miközben Donald Trump arról beszél, hogy Európa védelmét inkább az európaiakra hagyná, beleértve ebbe Ukrajna támogatását is, az EU vezető kijelentették, hogy hajlandóak az így rájuk háruló, megnövekedett terheket vállalni.
Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.
Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos vámot jelentett be minden, az Egyesült Államokba érkező acél- és alumíniumtermékre. Az Európai Bizottság elnöke válaszlépéseket ígért.
Egynapos informális csúcsot tartottak Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők, amelyre meghívták a NATO főtitkárát és a brit miniszterelnököt is. A központi téma a védelem volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Az Európai Bizottság elnöke hárompontos célt tűzött ki a globális versenyben, az Egyesült Államokkal együttműködnének, mert 1500 milliárd eurós kereskedelemről van szó.
Igyekeznek nyugodtak maradni az európai politikai élet szereplői azt követően, hogy Donald Trump letette a hivatali esküjét és megkezdte a rendeletgyártást. A legfelsőbb szintű vezetők az együttműködés szükségességét hangoztatják, bár Ursula von der Leyen célzott arra, hogy akár Kínával is jóban lehet az EU. Egy dán képviselő meg elküldte a fenébe Trumpot. Ennél kicsit durvábban.